Kategória: Triatlon

Két hónappal a fadd-dombori versenybalesetem után a szezonzáró balatonszemesi középtávú duatlon országos bajnokságon álltam újra rajthoz.

DNF. Sajnos most ezt is kipróbáltam, méghozzá úgy, hogy a mentő vitt el a bringa végefelé, a futás előtt…

Hatodik tatai triatlonversenyemen indultam, idén először az UTE színeiben, negyedszer rövidtávon (2018, 2020, 2022), kétszer féltávon (2021, 2023).

Sajnos nem lehet felhőtlen a boldogságunk, pedig okunk igazán lett volna rá, mert mindhárman PB-t repesztettünk a(z) (egyik) kedvenc pályánkon.

Az UTE alapításának 140. évfordulóján hatan versenyeztünk Keszthelyen a klub színeiben a középtávú triatlon ob-n: Gabi, Zselyke, Toma, 2 Ákos (Kárpáti, Zsíros), Zoli és én.

Kezdetben nem sok kedvem volt hajnalban Ikrénybe leruccanni egy félórás szupersprint-triatlon miatt, de a klub(csapat) érdekei felülírták ezt.

A veszprémi sprint triatlonon, melynek versenyközpontjául a dizájnos Veszprémi Uszoda szolgált, Beával, Nedussal és a Tomival vettem részt.

Nagyon különleges, egyben fura élmény volt a szolnoki katonai reptéren duatlonozi, ahová Nedus csábított le, aki annakidején itt volt katona.

Az év első nyíltvízi triatlonversenyét másodszor is Agárdon rendezte az 575 csapata, azaz Keszthelyhez hasonlóan a színvonal garantált volt.

Senki sem egy ilyen idegeskedő duatlon ob-re vágyott. A lebonyolításba több helyen is hiba csúszott, ám ez nem befolyásolta a szereplésünket, nem úgy a női mezőnyét!

Harmadik alkalommal, de sajnos lehet, hogy utoljára került megrendezésre Iszkaszentgyörgyön ez az évnyitó sprint duatlonverseny.

Rendkívül hosszú volt az idény 10 triatlon/dutlonversennyel! De itt a vége, fuss el véle! Méghozzá a szemesi középtávú duatlon ob-vel!

„A napsütötte Ajka Duatlon szeretettel vár.” És tényleg, végre szép nyárvégi időben, 25 fokban teljesíthettük a 10-40-5 km-es rövidtávot!

Idén visszatértem Balatonfűzfőre, ahol tavaly bronzérmet szereztem a hosszútávú triatlon ob-n a 40-44-es korosztályban. Az irontáv helyett most viszont csak annak a felét vállaltam.

Két éve voltam először ezen a versenyen, ami igazi unikumnak számít a magyarországi triatlonversenyek között.

Vajon megéri 230 km-t utazni egy nyavalyás sprintversenyért? Ha az ember végül a dobogóra állhat, akkor igen!

A 40. SporTolna Triatlon Fesztiválra került sor Fadd-Domboriban, ahol az első versenyt 1985-ben rendezték. Örülök, hogy én is itt lehettem!

Szerdán és csütörtökön még a Balaton Soundon verettem, mindkétszer hajnalig… Pénteken regenerálódás, szombaton meg verseny!

A 10., jubileumi keszthelyi triatlont pont a Geszosz Peti legénybúcsújára szervezték, vagy az övét a versenyre, nézőpont kérdése, de mivel a Zoli és a Gabi is indultak az UTE-ból, ráadásul ez volt a félironman országos bajnokság, így – hosszas dilemmázás után – én is beneveztem 55 ezerért.

A klubcsapat országos bajnokság jó hívószónak bizonyult, pláne, hogy az Újpest triatloncsapatát képviselhettem, ami büszkeséggel töltött el. Az ilyen típusú versenynek az az érdekessége, hogy az elejétől a végéig mindent együtt kell csinálni, hiszen a 3. célbaérő csapattag ideje számít. Mi csak hárman voltunk, holott voltak ötfős csapatok is igencsak jól csengő triatlonos nevekkel: Kindl Gábor, Boronkay Péter, Vanek Ákos, Kuttor Csaba, stb. Nálunk a Zoli volt a húzónév.