Címke: pilis

Túl vagyok a nyolcadik alkalmon, ismét a 21km-es túrára neveztem. A színvonal csökkenése továbbra is aktívan érezhető. A futáson alig vannak indulók, a túrázóknak pedig ismét nulla frissítéssel kedveskedtek.

Hetedik alkalommal is ott voltam. A futást már hanyagolom ezen a versenyen, helyette a 21 kilométeres túrára adtam le a nevezésem.

Először még 2013-ban a Lukival, aztán egy évre rá a Gyurival & a Lukival vettem részt a 100 km-es békési kerékpártúrán, illetve legutóbb, 2015-ben egyedül teljesítettem a leghosszabb távot.

Idén először gyalogosan teljesítettük a 21 kilométeres távot. Így sem volt könnyű.

Utoljára 2017-ben jártam a Holdvilág-árokban. Most egy 9 kilométeres terepfutó körbe illesztettem be a Pilis egyik legnépszerűbb turista útvonalát.

Már vagy két éve beszereztem az az Országos Kéktúra pecsételőfüzetét, de idén jött el az idő, hogy végre belevágjunk a Mónival annak teljesítésébe. Jöjjön a 15. szakasz!

Már vagy két éve beszereztem az az Országos Kéktúra pecsételőfüzetét, de idén jött el az idő, hogy végre belevágjunk a Mónival annak teljesítésébe. Jöjjön a 12. szakasz!

Az év első napján újra ellátogattam Pilisszántóra, ezúttal egy kicsit jobb időjárási körülmények között.

Rég akartam már írni a Pilisszántó körüli túrákról, ezért karácsonykor elugrottam egy rövid terepfutásra.

Az Intersport terepfutás az egyik kedvenc futóversenyem, 2016 óta minden évben rajthoz álltam. Idén a koronavírus miatt sajnos elmaradt az esemény, de virtuális formában lehetőséget kaptunk az egyéni teljesítésre.

Az alábbi 17 kilométeres kör teljesíthető gyalogosan és futva is. Van benne sok-sok kilátás, panoráma, emelkedő, lejtő, patak, sziklás rész, egyszóval minden ami egy tökéletes túrához vagy terepfutáshoz szükséges.

Valamiért szeretem ezt a versenyt, pedig minden évben egy szenvedés az egész. Petiék már annyira unják, hogy el se jöttek, úgyhogy idén egyedül vágtam neki a 21 kilométernek.

14mm csapadék 99% valószínűséggel, ezt jósolta nekünk az időjárásjelentés szeptember 9. vasárnapra. Ennél csalogatóbb időt elképzelni sem tudok egy 30 kilométeres teljesítménytúrához.

Azt hiszem így kell jó futóversenyt rendezni kevés pénzből.

Kívánni sem lehetett volna ideálisabb időt a közös munkahelyi tekeréshez. Reggel zuhé volt, így utána kellemes időben, nem pedig a dögmelegben kellett nekikezdenünk a tekerésnek. A túra célpontja a Dobogókő 700 méteres csúcsának meghódítása volt.

Vonattal Dorogra utaztunk, és onnan kezdtük meg a túrát. Kesztölcön a Pálos Rend egy Gyógy- és füvészkertet gondoz a Fekete-hegy lábánál.

Ártatlan kis lépcsővel indul a móka. Utána lesz belőle egy hosszú és húzós emelkedő, végül pedig egészen durva hegyoldalon kell felfelé mászni.

Idén az öcsém és Mérei Tomi újra a terepfutáson indult, annak ellenére, hogy tavaly eldöntöttük, hogy nem indulunk még egyszer ezen, mert kevés benne a futható szakasz. Én tartottam magam a tervhez, azaz túrázni indultam a Mónival, a Danival, a Zsófival, a Petivel, aki a kislányát is elhozta, illetve a Gergővel.

Tettem pár lépést felé hátha elmegy, de ekkor vad ugatásba kezdett és elég támadóan viselkedett. Na jó mondom, rohadjál meg, akkor megyek a másik úton.

A Hortobágy után azt hittem már nincs lejjebb. De sajnos tévedtem.