Nagyatád triatlon hosszútávú ob - 2026.08.09. - Sporty

Tavaly Szombathelyen a Vasi Vasemberen veszítette életét egy sporttársunk, most megint az úszás során lett rosszul egy versenytársunk, akinek életét sajnos már nem tudták megmenteni…

Eleve gyász árnyékolta be az idei nagyatádi versenyt, mert annak örökös, 4x-es bajnokát/ legendáját, Flander Marcit veszítettük el tavasszal, 41 évesen… Felesége hatalmas lelkierőről tanúbizonyságot téve egyéniben küzdötte végig magát a versenyen! Ez csakis úgy sikerülhetett neki, hogy Marci végig fogta, és el nem engedte a kezét a célig…

Prológus

2025. július 26-a. Fadd-Dombori triatlon sprint ob. A kerékpározás során 48 km/h-s tempónál súlyos balesetet szenvedtem, szó szerint beleharaptam a betonba, és az állkapcsomat törtem… Szeptember elején a balatonfűzfői Ironmanen álltam volna rajthoz, ám csak szeptember végén versenyeztem újra, és szereztem rögtön ezüstérmet egyéniben a duatlon országos bajnokságon szenior 1-ben. Végül a tervezetthez képest egy évvel később, 2026. augusztus 9-én, a magyarországi klasszikuson, a nagyatádi Ironman ob-n indultam az UTE színeiben.

Időtervek/helyezések

Világrekord idén Rothban 7:21:24! Sam Laidlow (FRA)! Úszás 46:57 (1:14/100m), kerékpározás 3:54:58 (46 km/h), futás 2:36:53 (3:43/km).

Nagytádon Badar Gergő a pályacsúcstartó (8:03:05, 2024).

Tim Gosnjak, a tavalyi győztes (8:25:48) szlovén idén merész tervvel érkezett, 8 órán belüli időt szeretett volna menni…

Terveim:

1. teljesítés

2. rekorddöntés (itt 12:27:19, Balatonűzfőn 11:15:15 – 1:11:27, 5:49:32, 4:03:04, 21./110 ffi, 4./26 senior 1, ob 3./23)

3. 10-zel kezdődő idő

+1 9-cel kezdődő idő

Kb. 5 órát tudok féltávon, ha azt megszorzom 2-vel és hozzáadok fél órát, akkor 10:30 jön ki, talán ez a reális. Avagy úszás+depók 1:15:00, bringa 5:15:00, futás 3:45:00, össz.: 10:15:00.

Zelinka Gabi terve: pályacsúcs, 8-cal kezdődő idő.

Petsuk Zoli terve: 9 órán belüli idő.

Helyezés?

Nehéz kérdés. 2023-as sikerem, mikor bronzérmes lettem Fűzfőn a hosszútávú ob-n, mindent vitt nálam! Zoli nyerte azt a versenyt abszolútban, aztán általános felhívására igazoltam az UTE-ba.

109-es rajtszám, tetszik! Futóöltözőben első blokk, bringám a depó legelején, menő!

2019 után újra Nagyatádon

2011 Tomi megfertőz az Ironmannel, 3 fős váltóban vele és Petivel 11:57:31-es idővel nyomjuk le.

2013 Ironman leszek 30 évesen 14:48:00-s idővel!

2015 Második nagyatádi célbaérésem több mint 1 óra 40 perccel megjavítva a 2 évvel ezelőttit: 13:06:48.

2017 Iron-war Nagyatádon. Flander Marci vs Major Joe. Előbbi nyer 42 seccel. Én 13:14:51-et megyek.

2019 Áttöröm a 13 órát, 12:27:19-cel érek célba negyedszer a 30. nagyatádi Ironmanen.

7 éve voltam utoljára itt, jó volt visszatérni. Csokonyavisontán lett szállásunk, mert későn foglaltam, Nagyatádtól kb. 20 km-re található ez a fürdőfalu. Nagyon segítőkészek voltak a helyiek, a fürdőgépész megengedte, hogy a strand főépületében található nagy mélyhűtőjüket használjam. A versenyt megelőző este ide helyeztem el a két bringás kulacsomat (iso, víz), meg egy rakat jégakkut, sőt még egy zacskónyi jeget is gyártottak nekem. Kérdeztem, hogy nem probléma-e, ha másnap hajnali 5-kor jövök majd a cuccért? Dehogy, mondta a mesterember, csak csöngessek majd az éjszakás váltótársának, ő majd odaadja. Na ezt próbáltam volna kivitelezni Budapest valamelyik fürdőjében/uszijában…

Ez már a szombat esti progi volt, 3 óra volt az út a fővárosból ide, baleset miatt már Martonvásár előtt beállt az M7-es,, így csak délután h5-re értünk Csokonyavisontára. A szállás átvétle után iirány versenyközpontba: regisztráció, rajtcsomi felvétel, chip kontroll, energiaszeletek vásárlása, fotó a célkapu alatt, végül a futócucc leadása az öltözősátorban. Csárli is megérkezik, akinek bemutatom Mónit, majd bandázunk egy kicsit, aztán elköszönünk, mert 7-re a Kosi bisztróba asztalt foglalt Mó. 2011-ben, mikor először váltóban nyomtuk le az Ironmant Tomival, Petivel ugyanezen a helyen pizzapartiztunk, ám most sokkal hangulatosabb helyet varázsoltak belőle. A bringás dekor nagyon ott volt a falon! Pizza Burratát és garnélás pennét ettünk.

Miután mindent előkészítek a holnapi nagy menetre, 22 óra után nyugovóra térünk, de cseppet sem alszom olyan nyugodtan, mint a 3 évvel ezelőtti fűzfői Ironman előtt. 4-kor kelés, reggeli (2 keménytojás, spenótos-ajváros csavart, briós), pakolás, a melyhűtős cuccok begyűjtése, majd irány Gyékényes. Útközben egy benzinkúton 2 nagy zacskó jeget veszünk még, ezzel most már tényleg minden megvan, ami kell. Rajtig megiszok 0,5 liter izót, meg ugyanennyi vizet. Bringa bedepózása a sisakkal, a cipő elhelyezése az öltözősátorban, check in, majd bemelegítő úszás a Zolival, Gabival. Kimegyek a partra, megcsókolom/ megölelem Mót, majd elbúcsúzunk egymástól.

Az első sorba igazi klasszisokat szólítanak. Tim Gosnjakot, a tavalyi győztes (8:25:48) szlovént, aki a bringás szakasz csúcstartója, Badar Gergőt a pályacsúcstartót (8:03:05, 2024), Petsuk Zolit (2018 bajnoka 8:24:09-cel), Szilágyi Tamást és Zelinka Gabit (4x bajnok, a női pályacsúcstartó 9:11:59). A jobb szélen beállok Gabi és Zoli mögé a második sorba, kizárólag a csapategység és a jó fotó/videó kedvéért… Móni és Csárli a tóparton várják a rajtot. Feszült várakozás. 7:31. Rajt!

Úszás

3x1270m

21 fokban rajtoltunk 7:31-kor

A rajtfelvétel tanúsága szerint a harmadik helyen úsztam a legelején! Miközben úszom, látom, hogy Gabi szeli a vizet mellettem a kristálytiszta gyékényesi bányatóban, amin maga is meglepődik, hogy nem a Zoli, hanem én úszom mellette, igaz nem sokáig… Ebben a vízben minden karcsapásunkat és a mellette úszót is tisztán látjuk, ezért érthetetlen mikor odasóznak egy nagyot az ember a fejére! Vízilabdás? emberünk cséphadaró módjára püföli a vizet, nem kímélve sem azt, sem versenytársát, jelen esetben engem. Pillanatra meg is állok és odaszólok neki nyomdafestéket nem tűrő módon.

Ez már az első bója után történt, addig elúszott mellettem az élmezőny. Ezt követően egyedül úszom végig a teljes távot, verekedős emberemmel, plusz másokkal, jobb esetben a lábvizemen, rosszabban pedig a lábamon. Az első kör végén (23:17, 1:50/100m) a parton rongyolva, még a vízbe vetődés előtt hallom Móni biztatását a parton. A második kör (25:24, 2:00/100m) végén (48:40) már fürkészem is őt, miközben a vízbe futok/ugrok, de nem látom. Megvan a harmadik köröm, inkább háromszögem is (25:55, 2:03/100m), azaz az úszás kipipálva (1:14:35, 1:58/100m).

Legszívesebben ki sem jönnék, olyan kellemes a 27 fokos víz, ami ezekben a kora reggeli órákban még hűsít is. Helyette rohanok fel az öltözősátorba, ahol zoknit és cipőt húzok, amit a kordon mögül néz végig Móni, akinek újfent megörülök. Futás a bringás depóba, Mo caplat utánam egy kis jégzselével, amit a mezem hátsó zsebébe csúsztatok.

Rajtszám, sisak, szemüveg, és már futhatok is ki a bringámat tolva a zöld szőnyegen, közben örömmel konstatálom, hogy még rengeteg bringa várja gazdáját a depóban. A chipszőnyegen áthaladva már pattannék is fel arra, mikor az ott posztoló versenybíró rámszól, hogy ezt bizony csak a vonal után kéne! Első hoppá!

Kerékpár

180 km (52 km bevezető szakasz + 4×32 km)

24 fokban kezdtem el 8:53-kor, 32 fokban szálltam le 14:31-kor

Persze baromira nem ártana, ha már az első tekerésnél nem esne le rögtön a lánc, amit több perces szerencsétlenkedéssel, láncolajjal összepiszkolt kézzel, némi külső segítséggel sikerül csak megoldani. Második hoppá! Móni rohant oda először, hogy segítsen, de nem engedtem, csak, hogy fogja a bicajt, majd kisvártatva egy sporttárs követte, akivel valahogy visszaküzdöttük a láncot a helyére. (Hozzá nem akartam nyúlni először, nehogy piszkos legyek, sem én, sem a hófehér bandázs…) Először talán a váltást bénáztam el, mikor a nagytányérról véletlenül lementem a kicsire, majd mikor visszatettem volna, akkor meg túlugrott a lánc… (Miért nem üzemeltem be a még június második felében vett vadiúj időfutambringámat?) Szerencsére nem zökkentett ki eme kis malőr, ami amúgy 3 percembe került.

Üldözőbe vettem a mellettem eltekerő versenyzőket a nem túl jó minőségű aszfalton. Gyékényes, Csurgó, itt az első emelkedő – Csokonai domb (nem merek leváltani kistányérra), Berzence, 2. emelkedő – Turul domb. Na itt olyan hangulat fogadott, hogy nem tehettem mást, minthogy (itt sem leváltva természetesen!) a nyeregből kiállva tekerjek fel 500+ watton a szurkolói sorfal között valahogy úgy, mintha a Tour de France-on lennék! (20 km – kb. 36 perc – 33,3 km/h)

Nagyatád előtt a taranyi átkötő úton folytatjuk (40 km – kb. 1:12 – 33 km/h), majd a taranyi fordítóból vissza és be Nagyatádra a versenyközpontba először, ezzel meg is van a bevezető 52 km-es kör (280 m szint), amit 96 perc alatt pörgetek le (32,5 km/h). Kiváló az útminőség a kiskörön, csak Nagyatád és Döbrögpuszta közötti részen rosszabb.

Jó látni Gabit, majd Zolit, ebben a sorrendben, azaz beigazolódott utóbbi jóslata. Minden körben összebiciklizünk, egyszer rám is szól Zoli, hogy miért nem könyöklök a szembeszeles szakaszon? Pihenek, mondom neki, ami azt jelenti, hogy combból tekerek felegyenesedve… Mennyire jó kicsit kinyújtózni, mert különben rohadtul elgémberednék a könyöklő pozícióban… (90 km – kb. 2:44 – 32,8 km/h)

Egyik körben Csárlit is megtalálom, mellé gurulva dumcsizunk egy kicsit, ami szintén jót tesz a monoton tekerésnek. 115 km után állok meg először, majd az újabb 32k-s kört ledarálva 148 km-nél a Kápolna utcán, ahol a frissítőponton mindkétszer Mó vár a hűtőládával, hogy abból telepakolja a mezem – elöl/hátul/zsebbe – jéggel.

Úgy nézek ki mint az egypúpú teve, de baromi jól jön ez a 32 fokos hőségben. Csakúgy mint a folyamatos frissítés/étkezés, azaz igazi eszem-iszom, tudniillik a hosszútávú triatlonverseny legfontosabb része az elveszített kalória (nekem 6500 volt összesen), a kiizzadt víz és az ásványi anyagok pótlása. Víz, izotóniás ital, banán, energiaszelet, gél, sótabletta a mindenkori gourmet-menü.

Csak bírám elrágni ezeket a fránya szeleteket… 100g/óra kellett volna Zoli szerint. Ki kellett volna porciózni. Kulacsokat pontosan bekeverni. Tiszta boszorkánykonyha! Pisilni kell! Én aztán meg nem állok, útközben intézem, de lekönyökölve persze ez sem megy…

Jól megy a bringa, nagyon egyenletes 5 kiliket tekerek, 9 perc körüli idővel. Ha ez 8:45-tel menne, akkor lenne meg az áhított 5:15-ös idő (34,3km/h), így viszont 5:30 feletti lesz 32 km/h átlaggal. (2. 90 km – 2:50 – 30,9 km/h) A bal térdemben éreztem fájdalmat a bringázás alatt, amit nem igazán tudtam hova tenni. Csak remélem, hogy ez nem fog majd a futásban akadályozni. Mindezek ellenére kifejezetten jó kedvvel tekerek be, és szállok le a bringáról a versenyközpontba érve, ahol Mo vár a kordon mellett.

Bringát berakom a depóba, sisakomat a kormányra, majd futok az öltözőbe. Borenich Gabi vesz észre, aki biztat. Szatyromat keresni sem kell, mert kezembe nyomják a ruhatárosok. Zoknit nem cserélek, csak futócipőt húzok, majd kifutok a pályára, hogy megkezdjem a maratoni futásomat.

Futás

42,2 km (8x5250m)

32-34 fok 14:37-18:53

Sokat gondolkoztam, hogy milyen taktikát válasszak a maratonra. Gyorsuló, avagy lassuló? Bátran vagy megfontolva kezdő? Második felét gyorsabban? (Molnár Erika) Nehéz kérdés. De végső soron úgyis az lesz, amit a test megkíván. 5:20-at lövök be (3:45-ös maraton), nagyjából az arany középutat 5 és 6 perc között. Keszthelyen elfutottam az elejét, ami már 7k-nál visszaütött, ezt itt egyszerűen nem engedhetem meg.

Ha ez nem lenne, talán nem is tudnám lefutni a 42,2 km-t! Mármint a fenséges somogyi dinnye, amit a parkban lévő frissítőponton szolgálnak fel. Az első körömben bőven el is időzöm itt, mialatt a nagy szeletet megeszem, majd könnyítek magamon. A tervezett 30 percen belüli (28-asokkal 3:44) köridőm persze rögtön ugrik is, de úgy gondolom, hogy ez még belefér az elején.

A futópályán is többször összefutok az UTE-s csapattársaimmal, Gabi és Zoli is valósággal darálja a kilométereket. Szépen falom én is a dinnyét, de azért a kiliket is! Én úgy számolom mindig, hogy ha a félmaraton megvan, akkor 50%, hogy megvan az Ironman. Azaz vagy igen, vagy nem. Utána viszont minden egyes kilométerrel nő az esély a cél elérésére.

Eközben viszont már 32-34 fokot mutat a hőmérő. Jól jön minden köröm végén, avagy elején a jégkocka, amit Mo pakol a mezembe rendületlenül. Egyenletes km-eket abszolválok, csakúgy mint a bringa során, pulzusom itt is rendben van 125-135 végig, ám nem tudom elérni még csak 2 órával sem a féltávot, szóval innen nagyon nehéz lesz a 4 órás maratoni (a 3:45-öt meg már elengedtem), ehhez biza a májusi prágai maratonimon bemutatott negatív split kellene…

Büntetésből le is állok a dinnyével, majd az utolsó két körben már a jéggel is, hogy ezekkel is értékes időt nyerjek. Nehéz a sportcsarnok mögötti parkos rész, szenvedés a futás, de itt legalább az amputált lábú bácsi rendületlen biztatása mind a 8-szor segít, csakúgy mint a padon ülő időseké, aztán a rögtönzött zenei pontot létesítőké, avagy a panelházas részen az a két félmeztelen gizda srácé, akik egészen sepeckó szövegeket nyomnak nekünk: Gyerünk! Elkapod! Bedarálod! Jól nézel ki! Jól mozogsz! Stb. Szétröhögtem magam rajtuk, akkora show-t csinálnak. Vagy azon is, amikor egy csajszi odaszól előtte futó klubtársának, hogy ha utoléri, akkor a hátára ugrik! Minek az embernek ellenség, mikor ilyen csapattársa van! – mondom a fickónak viccesen, mire felnevet. Ha a viccelődéshez is van kedved az Ironman alatt, akkor nagy baj nem lehet.

A frissítőpontokon is végig lelkesítenek a fiatalok, akik minden kívanságunkat lesik, nem felejtem el egyszer sem megköszönni nekik azt a hatalmas melót, amit beletesznek. Jeget adnak, etetnek, itatnak, biztatnak, slagoznak. Kollégám Kováts Éva, aki háromszor ért célba itt (2017-ben bronzérmes lett korosztályában!) ezúttal szurkolóként volt itt Nagyatádon, és nagyon jól esett, hogy mind a bringapálya, mind a futópálya mellett végig buzdított a versenyen!

Aztán már csak az jár a fejemben, hogy újra magamhoz ölelhessem Mót, aki végig segített a leghosszabb napom során, és újra együtt vacsorázzunk valami emberi ételt (hambit tolunk az arcunkba).

A célegyenesben a kiváló szpíker, Péter Attila konferál fel: „A célban Farkas Péter, Nagyatádon ötödször! Farkas Peti! Több, mint egy órával jobb idővel, mint a legutóbb! Szenzáció!” Móni sikolt a kordon mellett állva, nekem pedig már csak annyi dolgom van, hogy felkapjam és magasba emeljen az átszakított célszalagot! 11:18:52. Megcsináltam! Itt ötödször (2013, 2015, 2017, 2019, 2026), kétszer a Balcsin (2021, 2023), azaz összesen hetedszer lettem Vasember, mindannyiszor megismerve/legyőzve önmagamat, könnyeimet pedig hetedszerre sem sikerült visszatartanom… Érmet kapok a nyakamba, egy szál rózsát a kezembe, előbbi az enyém, utóbbi meg, hogy kié, azt az olvasó fantáziájára bízom…

Köszönöm!

Móninak

UTE-s edzőimnek

UTE-s csapattársaimnak

Családomnak

Munkatársaimnak

Barátaimnak

Nedusnak

Mészáros Petinek, a masszőrömnek

Gratula minden UTE-s versenyzőnek!

És persze minden triatlonosnak, aki célba ért itt!

Zelinka Gabriella leckét adott az összes magyar férfi triatlonosnak!

Tim Gosnjak, az abszolút férfi győztest kivéve Gabi a komplett mezőnyt tönkreverte az idei Nagyatádi Ironmanen!

Az UTE női triatlonklasszisa 8:42:31-gyel döntötte meg a régi női nagyatádi pályacsúcsot, amit szintén ő tartott (9:11:59)! Gabinak ez az ötödik győzelme volt itt: 2012-2014 között zsinórban háromszor, míg 2019-ben is ő volt a legjobb nő. A 3,8-180-42,2 km-es távon a legjobb magyar női eredményt eddig Csomor Erika birtokolta (8:47:05, Roth 2008), most viszont már Gabi a leggyorsabb Ironlady!

A 2018-as bajnokunk, másik klasszisunk, Petsuk Zoli (akkori nyertes ideje 8:24:09) idén jubilált, hiszen 10.-szer ért célba Nagyatádon (8:53:47), abszolútban csak a tavalyi és idei szlovén győztes, Tim Gosnjak (8:04:15), és Szilágyi Tamás (8:52:56) volt gyorsabb nála a férfiak között, no meg persze Gabi!

Nagy Eszter – elsőbálozóként – 15:14:28-as idővel érkezett sikeresen célba, amivel kategóriájában a 4. helyet szerezte meg.

Végül, de nem utolsósorban Medák Tamás, aki 2017 óta minden egyes évben elérte a célvonalat a magyar hosszútávú triatlon fővárosában, azaz a 2026-os neki sorozatban már a 9. nagyatádi célbaérkezése volt (15:17:43)!

Középtáv-variációban is voltak indulóink, itt Bognár Péter és Buzási Károly teljesítette sikerrel az 1,27-84-5,25 km-es távot.

Epilógus

A minimális tervemet sikerült megvalósítani, ami a sikeres célbaérés volt. És ennek is örülhetek, mert, ha nem sietnek Móék a segítségemre, akkor talán még most is Gyékényesen vagyok… Viszont csak a nagyatádi rekordomat sikerült túlszárnyalnom 1:09:30-cal, de a 2023-as fűzfőitől 3:30-cal elmaradtam. (Nagyjából ennyi ment el a láncleeséssel.) Az úszást jónak éreztem, itt 5. voltam a korosztályban és 34. abszolútban. Aztán az első depóban feljöttem a 4., ill. 22. helyre. A bringa is jól ment, de nem jött ki belőle az 5:15, sőt Zoli szerint akár 5 órára is képes lennék… Ugyan rekordot tekertem ezen a távon, de fél órával még jobbat szerettem volna. Ez a 15./60. legjobb idő volt, így a 10./43. helyre csúsztam vissza. A második depóval picit javítottam, a 9./40. helyen kezdhettem meg a futást. Sajnos a maratonin sem tudtam extrát nyújtani (13./61.), itt is kb. fél óra bennmaradt, így nem tudtam előrébb kerülni: 10./45. Ezzel az összesen 1 órával pedig meg is lehetett volna az áhított 10:15-30 közötti célidő, ezzel pedig a 4-6. hely, ill. a top 20…

A díjátadóra hétfőn került sor a városi sportcsarnokban, 10 órától. Én picit ledöbbentem azon, hogy nem gyászszünettel kezdődött a ceremónia… Régebben is volt megemlékezés ezen az ünnepségen az elveszített társaink kapcsán, de most, mikor pláne aktuális lett volna, érthetetlen módon elmaradt. Aztán ott van a TTT (Tízen Túliak Társasága), ill. a HHH (Huszat Hágó Huszárok). A kezdeményezés jó, de rossz a koncepció. A jubileum az 10, meg a 20, nem pedig a 11, avagy 21! Túl lett gondolva!

Ezeket leszámítva az ünnepség mindig megható, és hát ne tagadjuk, jó dagadni a büszkeségtől, meg egy kicsit ünnepeltetni magunkat. Jó a zenei aláfestés, a tombolasorsolás, új elem (talán tavaly óta) a ceremónia utáni állófogadás, amire a tornaterem első felében került sor. Lakmározás közben jókat lehet beszélgetni a riválisokkal/ismerősökkel/barátokkal, és persze gratulálni a másiknak. A kaját gyorsan elpusztítottuk, de Gabi mondta jól, hogy ha itt pálmazsírt szolgáltak volna fel, azt is simán bezabáltuk volna…

Nem volt ugyanaz. A verseny. Az érzés. 2019 után valami megtört. Nem csak bennem, hanem Nagyatádban is. Pedig komolyabb nemzetközi verseny lett belőle már tavaly, most meg, hogy idén ez volt a magyar/szlovén/horvát/lengyel hosszútávú ob, pláne. Mégsem mozgatta meg annyira a népeket. Régen bizony a teljes sportcsarnok kellett, hogy elférjenek az ünneplő finisherek. Már Gyékényesen a dombon is igencsak szellősen voltak a szurkolók, aztán Nagyatádon csak a cél közelében volt igazi a hangulat, a pálya távoli részein nem csak, hogy szurkolók, de versenybírók sem voltak…

A nagyatádi csúcs amúgy 2015-höz köthető, amikor 620-an finisheltünk! 2017-ben volt utoljára 600 feletti célbaérkező, 2019-ben majdnem meglett a 600. Aztán hatalmas törést okozott a Covid, 2020-ban már csak 410-en értek célba, de azóta még tovább csökkent ez a szám, és az utóbbi években már a 300-at sem érte el a finisherek száma. Úszósapka nincs, táska vagy tornazsák sem. Csak azért is vettem búcsúajándék gyanánt egy hatalmas triatlonos hátizsákot, amibe a bringámon kívül minden belefér végre!

Dr. Herr Gyulának mindenesetre megköszöntem a rendezést, aki nélkül a magyar Ironman nem is létezne, amit 1990-ben először rendezett meg itt. Dedikáltattam a könyvét, amit 2019-ben a jubileumi 30.-ra írt, és amit a verseny hetében újra elolvastam amolyan útravalóként. Hiszen tudjátok: Az út maga a cél! Gyuszi készül a 40.-re 2029-ben. Én nem hiszem, meg azt sem, hogy indulok itt többet. De persze soha ne mondd, hogy soha…

Eredmény

256 ffi induló, 237 célbaérkező (93%)

44 női induló, 42 célbaérkező (95%)

Össz. 300 induló, 279 célbaérkező (93%)

4 nő előttem, Leé Diánával kb. ugyanolyan időt mentünk

49./300

45./256 ffi

10./41 szenior1, ob 9./40 szenior1

9./18 szenior csapat

Stat (Garmin)

Ú 1:14:43 (3850m) (1:56/100m) 153bpm/169 max, 1000c

500m: 9:14, 9:34, 8:47, 9:57, 10:04, 9:24, 10:38, 7:04

D1 6:43

K 5:37:48 (179,6k, 730m szint) (31,9kmh) 143bpm/167, 2225c

5km: 8:53, 8:58, 9:11, 8:57, 9:33, 8:34, 9:14, 9:03, 9:17, 8:54, 9:14, 8:56, 9:28, 9:01, 9:39, 9:00, 9:29, 9:20, 9:01, 9:13, 9:04, 9:30, 9:00, 11:46, 9:26, 9:29, 9:34, 10:05, 9:22, 11:46, 9:13, 9:47, 9:14, 9:44, 9:11, 8:39

D2 6:12

F 4:13:50 (41,75k, 6:05/km) 132bpm/155, 3185c

5:26, 5:18, 5:26, 5:20, 7:16, 6:36, 5:49, 5:41, 5:32, 5:59, 7:25, 5:49, 5:53, 5:36, 6:24, 6:42, 6:01, 6:08, 5:47, 5:48, 6:54, 5:55, 5:59, 6:19, 6:00, 5:50, 6:39, 6:02, 6:12, 6:10, 6:05, 6:40, 6:25, 6:32, 6:25, 6:17, 6:08, 5:47, 5:44, 5:50, 5:44, 4:15

Ö 226k 11:19:15 6470c