Szerző: Farkas Péter

Életem eddigi leghosszabb távjára, 27 km lefutására, azaz a Velencei-tó körbefutására vállalkoztam augusztus 28-án, vasárnap, pontosan öt héttel a budapesti maraton előtt (október 2.).

Balaton-átúszás végre! Tavaly addig-addig halasztgatták a rossz időjárás miatt, amíg elmaradt, és sajnos ez a veszély fenyegetett idén is!

Magyarország leghíresebb hosszútávú triatlon versenyét Nagyatádon rendezik, ahol az indulók száma évről-évre nő.

Péntek délután felpakoltuk a kerókat és persze magunkat (Tomi, Peti, én) a Siófokra induló vonatra, irány a Balaton körüli bringatúra! Két nap alatt 212 km ledarálása vár ránk!

A balatonfüredi triatlon verseny az idei Triatlon Tour (országos bajnokság) 2. állomása, ennek megfelelően évről-évre rangos mezőny gyűlik össze, a Balaton északi partjának legforgalmasabb kikötőjében.

A Petivel futottam végig az idei második félmaratonomat. Az M7-esen még felhős volt az ég, csak ritkán bukkant elő a nap, de 10 órakor a rajt pillanatában Siófokon már szikrázó napsütés és kánikulai meleg fogadta a versenyzőket.

Kovács Edina vagyok. Táncőrült. De hogy is alakult ez?

Az előnevezettek száma 274 volt, ehhez a létszámhoz csatlakozik/csatlakozott volna még a Bécs-Pozsony-Budapest szupermaratonista mezőnye, ha megszervezésre került volna a rangos verseny.

Ezt a napot azt hiszem, nem felejti el egyhamar Tomi! Ezen a napon hívtam fel őt ugyanis egy akkora őrültséggel, amire nem volt szíve nemet mondani. A többi pedig már sporttörténelem…

Fantasztikus hangulatú versenynek adott otthont Kiskunhalas, ahol nagy meleg fogadta a versenyzőket.

A budapesti Triatlon Világbajnokság kvalifikációs versenye, az X2S versenysorozat 4. állomása.