Prológ
Párizs 2024, Róma 2025, London 2026… Utóbbi helyett Prága lett a befutó nekünk Zsoltival, mert nem sorsoltak ki minket a londoni futólottón. Micsoda mesterhármas lett volna ez, főleg az idei londoni maratonit megnézve, ahol áttörték a 2 órás álomhatárt! Persze így is jó volt ez, sőt! Tavaly decemberben dumáltunk Zsoltival az ezévi közös utazásunkról, így jött képbe Prága. A legújabb Dan Brown-könyv, a Titkok titka (teljes egészében itt játszódik), a május 1-i hosszú hétvége, arany fokozatú pro verseny, stb., azaz érvek egész sora szólt a prágai maraton mellett.
Péntek
Kiutazás kisbuszokkal. F7-kor indulás, 2-kor érkezés a kempingbe. Irány az Expo! Fotózkodás a világkiállítás helyszínén. Neveink megkeresése a rajtlistán. Kiállítói standok átfésülese. Rajtszámátvétel. Összehajtogatható hátizsák választható színben. Technikai futópóló szintén kettőből: kék, szürke, csajoknak türkizkék, rózsaszín (utóbbiak jobban néznek ki!). Magnéziumos sportitalt veszek, holnapra jó lesz! Villamossal be a vár alatti térre. Gyalog át a Károly hídon, majd az óváros térre, aztán kaja. Pincér: Gyorsan rendeljünk, mert ő nem ér rá – mondja nekünk. Még valaki nem is rendelt, mikor már otthagyná az asztalunkat, úgy hívjuk vissza. Hermelin előételnek, marha knédliveli, áfonyalekvárral, Móni kacsát evett lilakáposztával. Sörök. Alkoholmentest hoz nekem. Visszavitetem. Húzza a száját. Miután végeztünk, én fizetek, felvilágosít, hogy a számla nem tartalmazza a jattot. Mondom, neki, hogy tudom. Egy koronát sem kap pluszba a bunkója. Talán a magyar címeres pólómmal lett volt baja? Mindegy is. A kaja legalább jó volt, a kiszolgálás azonban kritikán aluli. Gyalog át a Károly hídon, majd vilivel haza.
Szombat
Reggeli a kemping jurtájában. Villamossal be. Vártámadás! Móval, majd Zsoltiékkal kávé, desszertek: almásrétes, barackos-mákos gombóc, fagyikehely. Tésztaparti a Red Eagle turistaveszejtőben. Shopping a Sephorában. A maratoni reggelire bevásárlás a Billában. (Reklámblokk vége.) Pékáru, magnéziumos sportital, kence. Metróval a szállásra. Jó sokat hidratálok, de nagyon meleg is volt egész nap. Összekészítem a cuccomat a holnapi menetre.
Vasárnap
Reggeli 6-kor a kemping kinti padjainál. Kicsit hűvös van. Olívás bagett, barackos fánk, és Móni áfonyás keksze a menü. Sportital. Bemelegítés, míg Zsoltira várok. Metróval a Mustekhez. Csomagleadás a Vencel téren. Profi szervezés. Séta az óváros térre a rajthoz. Móni üzenete Zsoltinak: Bedurrant a szemem, ne mondd Petinek. Persze már késő, mert épp most olvasta fel az üzit… (Árpája lett szegénynek, amivel innentől kezdve végig szenvedett…) Beugrunk a D zónába a kordonon át, mert onnan sokkal jobb a rálatás a templomokra, mint a mögöttünk lévő szűk utcából, ahol a zónáink lennének. Közös fotó(k). „Weather Conditions Red – High Risk”. Ez a transzparens volt kifüggesztve a rajtkapura. Köszi! Nagyon meleg lesz! Váltós lányok: Dorina és barátnője a kordon túloldalán. Azt hittem csehek. Egyik sem! Doranna a váltójuk neve. “Bejössz a szőkének!” – hülyéskedik a Zsolti. Aztán persze magyarul kezdenek beszélni a lányok… Hoppá! Dumálunk egy picit Dórával, miután futótársa, Anna elindul a váltópontra (busztranszfer vitte oda), majd sok sikert kívánunk egymásnak. All Runners are beautiful – ezzel értelmet nyer számunkra a prágai maraton szlogenje. És ez még csak a kezdet…
Maraton
Rajt! 8:00 3 km városnézés, a legjobb rész, amit Zsoltival futok: Cech hídon át a „budai oldalra” aztán a vár alatt, a szokásos villamosmegállónk, a tök üres, nekünk lezárt Károly hídon vissza, majd a Mánes híd előtt búcsút intünk egymásnak. Három nyulam is lesz a prágai maratonon! All Runneres are beautiful. 1. Egy magas hosszú lobogós barna hajú csajt választok iramfutónak, aki 5 perc környéki tempóban vereti iszonyat hanggal a karboncipőjében. 2. Aztán egy fekete sporttopban futó csajt szúrok ki, aki az edzőjével fut. 3. Majd egy triatlonos? csajszit, aki meg a barátjával fogyasztja a kilométereket. Mindhárman jó tempóban futnak, bírják, nagyon kemények. Folyamatosan előzgetjük egymást. Móni 26k előtt, a Plackého híd után találkozom, mert 13,5 k-nál pont lemaradt róla a Vencel téren. „Bönde, bönde! Helló! Jól van a szemed? Nincs. Menjél! Találkozunk nemsokára!” Ez 30 km-nél történt, miután kipipáltuk a „budai oldal” déli hurkát. Ezután már csak a célban várt rám. 32,5 km-től a végéig ugyanazt a szakaszt futjuk, mint az elején 3 és 12,5 km között, ami persze már jóval nagyobb erőfeszítésünkbe kerül. Amikor már úgy tűnik, hogy leráztam az iramfutó csajszikat, 36k-nál elmegy mellettem az 1-es számú, az égimeszelő. Majd a 3-as, triatlonos is. Az ő barátja már korábban lefőtt. Az utolsó híd (Libensky) végén sikerül végleg magam mögött hagynom mendkettőjüket. Gumicukor. A szurkolói táblák/transzparensek helyett ez esik legjobban az utolsó kilométereken. Az alagútból az emelkedő viszont cseppet sem! Ezt ráadásul macsakaköves rész követi. Forduljunk már rá a célegyenes utcájára! Ez az!
Cél
3:35-tel végzek, ami ugyan 5 perccel lassabb, mint a legjobbam (Budapest, 2020), ám mégis önfeledten ünneplek! Hogy miért? Mert ez volt a legprofibban teljesített maratonon. Egyre gyorsuló. Negatív split! Az első félmari 1:49, míg a második 4 perccel jobb lett! Nem volt holtponton, így gyakorlatilag végig élveztem a 42k-t. A meleg sem ütött meg. Hihetetlen. Nem is értettem hogy történhet ez meg velem. (Eddig a max 35k volt nekem szenvedés nélkül, amit kibírtam.) Ez viszont az én napom volt! Valahogy minden klappolt. Pacsiztam a gyerekekkel az út mentén, a szurkolói kartontáblákat olvasgattam és mosolyogtam. Gyönyörködtem az útvonal nyújtotta városképben. A 7 híd megfutása (ebből 3-at kétszer is) sem volt vészes, sokkal könnyebb volt felfutni rájuk, mint a budapestiekre. Csoda prágai maraton volt ez! Minden pillanatát imádtam! Zsolti ugyanakkor alaposan megszenvedett a dögmelegben, de hát olykor ilyen műfaj ez. Odamentünk Mónival a 42k-hoz, hogy beszurkoljuk az utolsó pár méteren! Megcsinálta ő is a mesterhármast: Párizs, Róma, Prága. Szép volt, Zsolti!
Epilóg
Jön a gólem! De nem jött! Fogadni mertem volna hogy lesz(nek) olyan(ok), aki(ke)t megihlet Löwe rabbi teremtménye, pláne Dan Brown könyve miatt, de végül nem találkoztunk a szörnnyel… Móni viszont ígérte, hogy tervez nekünk gólemes pólót, amit még mindenképp behajtok majd rajta!
Maratoni sikerreceptem
Masszázshenger minden este: combhajlító, vádli
Előző napi bő hidratálás: víz+magnézium-sportital
Tésztaparti: csirkés-tejszínes tészta (Penne Alfredo), gombás rizottó, Bernard sör (világos, barna)
Aznapi reggeli (2 óraval a rajt előtt): olívás bagett, barackos fánk, áfonyás keksz, 0,5l sportital
Bemelegítés, nyújtás
Tempóválasztás:
Lassú kezdés 3k
Nem elfutni az első 10k-t
10-20k gyorsabb
20k-30k gyorsabb
30k-tól gyorsabb
Jó nyúlválasztás(ok)
Stat (Garmin)
42,7k 3:35:37 5:03/km 161bpm, max 185, 3129c
6:10, 6:28, 6:29, 5:04, 5:00, 4:37, 4:56, 4:55, 4:55, 4:53, 4:59, 4:51, 5:02, 4:57, 4:53, 5:02, 4:53, 4:57, 4:51, 4:58, 4:54, 4:56, 4:55, 4:50, 4:46, 5:01, 4:54, 5:07, 5:03, 4:58, 5:09, 4:59, 4:53, 5:10, 5:05, 5:03, 4:59, 4:48, 4:56, 4:54, 5:11, 4:59, 4:46
9076 finisher
Galéria
