A nyári K&H-s félmaratonnál írtam, hogy visszamondtam a Budapest félmaratoni nevezésem. Mivel időközben lehetőséget biztosítottak virtuális teljesítésre, beneveztem rá.
A szokásos félmaratoni edzőkörömet csináltam meg, ami Újpestről indul, átmegy a vasúti hídon, végig a Római-parton, vissza a Megyeri hídon, majd a Mogyoródi-patak mentén át a Külső Szilágyi útra, és onnan vissza Újpestre.
Idén szinte nem futottam semmit, a koronavírus teljesen elvette a kedvemet, ezért egyáltalán nem vagyok edzésben. Beálltam kényelmes 6:30-as tempóra, és élveztem a csendet, valamint azt, hogy nincsenek körülöttem szelfibottal lájvozó gyökerek. Nyilván megvan a hangulata a tömegrendezvényeknek is, de most jobban esett egyedül teljesíteni a távot.
A negatív hangokkal ellentétben én nem éreztem úgy, hogy az egyéni futás csökkentené a teljesítés értékét. Maratont is számtalan alkalommal futottam már egyedül, és egyszer sem fordult meg a fejemben, hogy csaljak a távval. Akinél egyáltalán csak felmerül a csalás gondolata, az én szememben nem nevezhető sportembernek.
A hosszú kihagyás ellenére meglepően könnyen ment a futás, az utolsó pár kilométeren emeltem egy kicsit a tempót és bementem 6 perces kilométerek alá. A célidőm 2 óra 16 perc lett, ami 6:27-es átlagot jelent, pontosan ahogy terveztem. Az eredmény feltöltése után hamarosan megérkezett az érem, melyet postán küldtek a résztvevőknek.
