A minap nagytakarítást csináltam a szobámban és közben előkerült egy régi levél. A tartalma és az ideje is mellbevágott. Egy felhívás volt tulajdonképpen, mely 1991. szeptember 24-én keltezett. Igen, valóba régen csináltam nagytakarítást a szobámban… Egy régi Olympia írógéppel íródott, hol voltak akkor még a PC gépek elterjedve?! De a tartalom az, ami igazán értékessé teszi ezt a papírt. Idézem az első mondatot: „A Világkiállítás jegyében a Budapesti Atlétikai Szövetség 318 km távú szuper maratoni futóversenyt rendez.” Igen, ebben a mondatban több fontos adat, szó is szerepel.

Világkiállítás! Gondolom mindenki emlékszik rá, legalábbis a 25-30 felettiek. A rendszerváltás kezdete után nagy erővel belevágtuk magunkat ebbe a hatalmas projektbe. Megmutatni magunkat, kihasználva a Magyarországról a 80-as évek végén kialakult pozitív nemzetközi hangulatot, képet. Nem volt ez egy rossz elképzelés, de talán tényleg túlment az ország erején. Lássuk be, nem igazán volt pénzünk erre. Személy szerint nekem tetszik annak a gondolata, hogy egy ilyet rendezzünk, de majd akkor, ha felkészültek vagyunk rá, leginkább a gazdasági erőnk legyen meg. Persze mindezt a zöld, a fenntartható fejlődés gondolkodása mellet!

318 km! A levél nem részletezi pontosan, hogy ez melyik verseny, de nagy valószínűséggel a Bécs-Budapest szupermaraton első versenye lehet. Két ország, melyek bár más szinten álltak – és állnak ma is -, de egy cél áll(t) előttük. Csatlakozni egy szabadabb világhoz. Abba, hogy ez mennyire sikerült, most nem mennék bele, ez már politika lenne. De az igaz, hogy egy ilyen jellegű verseny, mely államhatárokat hagy figyelmen kívül, a ’90-es években nagyon nagy dobás volt. Volt szerencsém 2005-ben részt venni a szupermaratonon. Annak is az egyik legfelemelőbb érzést adó részén, az osztrák-magyar határ átfutásán. Megismételhetetlen érzés volt…

Budapesti Atlétikai Szövetség! Igen, a mai napig aktívak. Bár nem tudom, hogy a szupermaratont ők rendezik e, de azt igen, hogy rengeteg más versenyt bonyolítanak le. Most vasárnap lesz a NATO-futás a Budapesti Atlétikai Szövetség „védnöksége” alatt. Közel sem lett olyan nagy iroda, mint amilyennek lennie kellene vagy lehetne – ez egy külön dolgozatot megérne -, de működnek rendíthetetlenül és kifejezetten jó versenyeket rendeznek.

Külön figyelemre méltó a nevezési díj, mely 20 Ft. Ez azért mutatja, hogy volt némi infláció az elmúlt húsz évben. A fő támogató és névadó az IBUSZ volt.

Aktualitása is van ennek a levélnek, hiszen három hét múlva futjuk az azóta Szlovákiát is érintő – huh, akkor még nem is létezett Szlovákia – Bécs-Pozsony-Budapest Szupermaraton befutóját. A táv 21 km…