A Giro d’Italia magyarországi szakaszait követően sem álltunk le a tekeréssel, mert rögtön jött a Tour de Hongrie, aminek első szakaszának rajtja és egyben célja is Csákvár volt, nosza rajta tekerjünk le oda, avagy jöhet az újabb Tour de Odds!
Fél 9-re a Fehérvári út-Galambóc utca sarkára beszéltük meg Cápi haverjával, a Rolóval a találkozót, a Dani is ide tekert Zuglóból, míg a Peti a Kamaraerdőnél csatlakozott hozzánk. Oda Roló vezetett ki minket, ami kb. 20 perces tekerés volt. A prológ így összesen 26,5 km volt nekem Újpestről. Kamaraerdőtől a Balatonra vezető (épülő) kerékpárúton folytattuk utunkat Csákvár felé. Már jó ideje ki akartam próbálni az épülő utat, ami Etyekig van kész. Az út kiváló minőségű, de helyenként az út szélén kell tekerni, illetve a településeken sincs igazi bicikliút, csak felfestés az aszfalton. Kamaraerdő és Biatorbágy között jött velünk szembe a Cápi Csákvárról, aki ekkor már az edzése érdemi részén túl volt, a túránk már csak amolyan levezetés volt neki (Kamaraerdő-Csákvár 58 km)…
A viadukt mellett egy vaslemez borítású hídon tekertünk át, aminek a közepén megálltunk pár fotó erejéig. A biatorbágyi vasútállomáson vettük fel a Nasót, túránk utolsó csapattagját. Biatorbágyról kifelé egy lovas mellett kerekeztünk el, majd vízisikló tekergett az úton, csak reméltem, hogy nem okozott riadalmat a mögöttünk jövő pacinak… A főút mellett haladó bicóút Etyekig hullámzott, itt azonban vége szakadt, innentől a főúton folytattuk a tekerést. A település végétől a Korda Filmstúdióig hosszú és kemény emelkedővel kellett megbirkóznunk, félúton az út melletti kavicsos részen az egyik magyar csapatautó körül az utolsó simításokat végezték a bringákon. Az aszfaltra felfestett biztató üzenetek is jelezték, hogy közeledünk a TdH rajtjához. A filmgyár után jó kis lejtő következett, majd a völgyben kis pihenőt tartottunk, mert a Peti kontaktlencséje elcsúszott. Közben egy vörös színű Aston Martin fordult meg, majd száguldott el előttünk a kanyarban az úton.
Alcsútdoboz után nem Vértesacsa, hanem Felcsút felé fordultunk, ahol a falun keresztül frissen leaszfaltozott úton haladhattunk, majd a körforgalom után Bodmér felé fordultunk. Itt egy TdPelso-mezben tekerő fickóval elegyedtem beszélgetésbe, aki az óceánrepülőink emlékművéről hadovált valamit nekem, na majd hazafelé megnézem ezt magamnak – gondoltam magamban. Egy darabig együtt mentünk, de az emelkedőn leszakadt, nem úgy a Cápi, aki utolért engem, így együtt másztuk meg az utolsó előtti kaptatót. Vértesbogláron aztán bevártunk a többieket. A Cápi felkészítette őket az utolsó emelkedőre, amit bedaráltunk, így aztán nem sokkal 12 óra után Csákvárra érkeztünk. (Délig szerettünk volna ideérni, mert attól tartottunk, hogy 12-kor lezárják a településre vezető utat, de szerencsére erről nem volt szó.) Belepillantottunk a csapatbemutatóba, majd szendvicsekkel/jégkrémmel/üdítővel/sörrel tankoltunk fel. Aztán megvártuk a 13:15-ös rajtot, majd a Cápiékhoz tekertünk, ahol vaslapon sült húsokat fogyasztottunk tészta-, ill. görögsalátával. Közben a gyerkőcökkel a tv-ben követtük a Giro, ill. a Tour de Hongrie történéseit, majd 5-re kitekertünk a sprintbefutóra, hogy megnézzük az elszáguldó mezőnyt.
A búcsú után a bicskei vasútállomás felé vettük az irányt (18 km), de előtte megálltam Bodmér után, hogy megnézzem magamnak Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor 1931. július 16-i sikeres kényszerleszállásának helyén felállított emlékművet. (A Mátyásföldre tervezett landolás az üzemanyaghiány miatt hiúsult meg.) A „Justice for Hungary” repülővel az új-foundlandi (Kanada) Harbour Grace repülőtérről felszállva 5182 km-t (a Wikipédia szerint 5770 km-t) repültek az Atlanti-óceánon át Kanada és Bicske/Bodmér/Felcsút/Szár között, mindezt rekordidő, 25 óra 20 perc leforgása alatt.
Statisztikák:
Útvonal: Kamaraerdő-Csákvár
Táv: 58 km
Idő: 2 ó. 20 p. (nettó idő)
Sebesség: 24,9 km/h (átl.) 54,8 km/h (max)
Teljes túra (Újpest-Kamaraerdő-Csákvár-Bicske, Déli-Újpest): 113,5 km, 4 ó. 40 p. (nettó idő)
Galéria
