A Vivicittá-félmaraton az a 21,1 km-es tavaszi futóverseny, melyen mindig ott voltam, mióta az megrendezésre került. Először 2011-ben álltam rajthoz, így ez már zsinórban a nyolcadik félmaratoni futásom volt itt.
Idén céges váltóban is indultam, 4,9 km-nél adtam át a váltós rajtszámomat a kollegámnak. Az időjárás ideális volt, reggel még kifejezetten hűvös volt a Margitszigeten, de aztán kellemes 15 fokban futhattunk. Délután a 10 km-es verseny – a Móni ezen indult – már 10 fokkal melegebb időben zajlott.
Én előzetesen 5 perces kilométerekkel kalkuláltam, így az 1:45-ös iramfutókkal indultam, és végig egyenletesen futva 1:43:56-os idővel értem célba. A Tomi a féltáv után ért utol, és mivel hátrébbról indult, és nem sokkal mögöttem ért be, így jobb idővel végzett (1:42:39), mint én. Mindenesetre biztató volt, hogy az utolsó 5-6 km-en még marad bennünk erő, hogy robbantsunk.
A Gábor ötödször teljesítette a Vivicittá félmaratont, ahol 2:09:35-tel az eddigi legjobbját futotta itt. A Móni 10 km-en, ötödik alkalommal 1:00:21-et futott. A Dani pedig 51:29-et, neki ez volt a 3. 10 km-e itt.
A Telekom a pálya 3 pontján (10 km, 17 km, cél) elhelyezett kameráival baromi jó futóösszefoglalókat készített személyreszólóan minden félmaratonistának, íme a mieink:
