Aligha lehet szebb téli időt elképzelni, mint amilyet a WadkanZ idei első terepfutásán fogtunk ki. 10 centis hó, szikrázó napsütés, kellemes meleg. A 20 km-es távon indultam.
Budakesziről indultunk, családias hangulatban. Ezen képen a 30 kilométeres táv rajtja látszik, de a 20 kilométeren se voltunk sokkal többen.
Az alacsony szakaszokon nagy volt a sár, de az erdőbe beérve szinte végig havon futottunk. Egy kis vadkerítés mászás is színesítette az útvonalat.
Volt pár szakasz ahol a sártenger miatt csak két oldalt ugrálva lehetett haladni.
Mindenki a kitaposott nyomon haladt, előzni kicsit körülményes volt. Engem mondjuk ez a veszély általában nem fenyeget 🙂
Végig ki volt szalagozva az útvonal, helyenként a hóra festett színes nyilak is segítették az eligazodást.
A vadaspark bejárata előtti emelkedő a rengeteg szánkózástól lényegében jégpályává változott. Necces volt feljutni rajta.
Összességében nehéz és technikás volt a terep. 2 óra 16 perc alatt értem be, de még így is 14. lettem a 44 indulóból.
A célban érmet, sört és gulyáslevest kaptunk.
