“Eljött a nagy nap! Majdnem egy éves készülést követően, 59 (60?) futóedzéssel és számtalan versennyel (3 félmaraton, Kékes csúcsfutás, Velencei-tó körbefutás, margitszigeti 30-as váltó) a hátam mögött, összesen 603 megtett kilométerrel a lábamban, itt állok a budapesti maratoni rajtjánál életem első maratonversenyén!”

„Ha szigorúan az utolsó három hónapos intenzív felkészülésemet nézzük, amikor már szinte csak és kizárólag a futásra épültek az edzéseim (a nagyatádi Ironman-váltóversenyt, a Balaton-átúszást, illetve a Velencei tóúszást leszámítva…), akkor a következő mennyiségek jöttek össze: júliusban 100 km-t, augusztusban 140 km-t, végül szeptemberben 124 km-t futottam össze.” (Budapest maraton 2011. október 2.)

Idén a tavalyi tapasztalatokkal felvértezve és szinte hajszálra ugyanazzal a 3 hónapos intenzív felkészüléssel (benne 33 edzés, 4 verseny, összesen 332 km) érkeztem meg a keszthelyi, életem második maratonijára! A célom mi más lehetne, mint a bűvös 4 órán belül lefutott 42 km. Ehhez pedig csupán 2 másodpercet kell javulnom! Emlékeztetőül: 944 Farkas Péter 1983 HUN Budapest F 1808 F3/89 01:58:41 04:05:09 04:00:01. Hogy ne legyen ilyen ’könnyű’ dolgom azért idén is gyártottam magamnak pár merészebb időtervet, íme:

  • Időterv A) 04:00:00-án belül = kb. 03:51:00 (5:30 / km)
  • Időterv B) edzések/versenyek alapján kb. 03:40:00 (5:15 / km)
  • Időterv C) 03:30:00 (5 p./km) -> Őszi budapesti maratonra?!

A mostani időtervemet a májusi edzésidőimből és az idei versenyidőimből kalkuláltam ki. Ami még nem elhanyagolható szempont, az a fáradás, amire 10 percet számolok, habár a tavalyi maratonon kevesebb mint másfél percet lassultam a második 21 km-en!

Reggel kb. 1 óra leforgása alatt teljesítettük autóval a Siófok-Keszthely közötti 83 km-es távolságot. A Peti a félmaratoni távon állt rajthoz, én megdupláztam azt. A Petra és a Móni kísértek el bennünket, akik végig segítettek/fotóztak bennünket. Keszthelyen kezdetben hűvösebb idő fogadott, de végül jól döntöttem, hogy atlétában futottam, mert napsütéses, 22-23°C-os időben telt a verseny.

A futás egy 10,5 km hosszú körpályán zajlott, aminek központja Keszthely főtere volt, ahol a rajt/célkaput felállították. Az útvonal a sétálóutcán indult, majd a Festetics-kastély parkjában (!) folytatódott, ami után egy kis lejtő következett. A belvárostól távolodva az út jópár kilométeren át a vasút mellett haladt, ez volt a történet unalmasabb része, de aztán a Balaton partjára vitték a futóversenyt, ami máris jobban tetszett! A táv utolsó kilométerei a parkon át vezettek, végül egy durva emelkedős résszel leptek meg bennünket a szervezők, na ez egyik körben sem esett valami jól egyikünknek sem. A célegyenesben a folyamatban lévő építkezés rontott valamit az összképen, de amúgy az útvonal csillagos ötös volt! A frissítésről szintén csak jókat mondhatok, 5 helyen lehetett pótolni az elvesztett energiát, így gyakorlatilag 2 kilométerenként lehetett újratölteni. A nevezési díj nagyon kedvező volt, ha jól emlékszem 3500 Ft-ért neveztem előre, ami egy maraton esetében aprópénz manapság.

A második maratoni futásomon már nem csak és kizárólag a túlélésre játszottam, hanem taktikáztam is. Az őszi budapestinél iramosabb félmaratont mentem az időjavításom érdekében, ami sikerült is (kb. 1 óra 48 perc), cserébe viszont a végére jobban elfáradtam, de a 10 perces előnyömből 7-et azért így is sikerült megtartanom a végén! Fizikai fájdalmam szerencsére ezúttal sem volt, de a cél előtt 2 kilométerrel történt valami, mert azon vettem észre magam, hogy sétálok vagy 2-3 percet… Ejnye-bejnye! A célbaérkezésemet (3 óra 53 perc – új egyéni rekord!) követően valami hihetetlen módon kikészültem, így kellett jópár perc, mire összeszedtem magam. Be kell látnom, hogy ez a maratoni dolog másodjára sem esett jól, na! Nem is kívánok belőle többet! (Az októberi budapestire persze már rég be vagyok nevezve…)

Az írásom végén nem felejtem el megköszönni a barátnőink, azaz a Móni és a Petra kitartó lelkesedését, akik a pálya legkülönbözőbb pontjain tűntek fel körről-körre, hogy fotózzanak/biztassanak bennünket a Petivel! Köszönet a szüleimnek is, akik az utolsó körre érkeztek meg Keszthelyre és a kastély parkjának bejáratánál vártak rám.

Értékelés (1-5)

  • Útvonal: 5
  • Rajtcsomag/befutócsomag: 4
  • Szervezés: 5
  • Ár-érték arány: 5
  • Hangulat: 4
  • Summa summarum: 4/5

Galéria