Legújabb írásaink

Bizonyára sokatoknak ismerős ez a kicsit átalakított csatakiáltás egy francia filmvígjátékból, melynek címe: „Jöttünk, láttunk, visszamennénk”.

A Petivel futottam végig az idei második félmaratonomat. Az M7-esen még felhős volt az ég, csak ritkán bukkant elő a nap, de 10 órakor a rajt pillanatában Siófokon már szikrázó napsütés és kánikulai meleg fogadta a versenyzőket.

Magyarországon sűrűn hallom ezt a mondatot, de nem kérdőjellel a végén. Előszeretettel gondoljuk magunkról azt, hogy mi sportnemzet vagyunk.

Kovács Edina vagyok. Táncőrült. De hogy is alakult ez?

Majd meglátjuk! Mert, hogy is volt? Bő fél évvel ezelőtt tulajdonképpen sehogy. Volt három srác, akik a sportot és a mozgást ugyan szerették, de inkább volt ez egy hobbi, mint bármi más.

Ugye, hogy ezt nézted meg elsőként! Bár sokak számára csalogató lehet ez a cím, itt most nem valami erotikus ábrándozás következik.

Az előnevezettek száma 274 volt, ehhez a létszámhoz csatlakozik/csatlakozott volna még a Bécs-Pozsony-Budapest szupermaratonista mezőnye, ha megszervezésre került volna a rangos verseny.

Ezt a napot azt hiszem, nem felejti el egyhamar Tomi! Ezen a napon hívtam fel őt ugyanis egy akkora őrültséggel, amire nem volt szíve nemet mondani. A többi pedig már sporttörténelem…