Régóta terveztem egy otthoni kardió gép vásárlását. Eredetileg ellipszis trénert akartam venni, de ami megfelel az igényeimnek az nagyon drága és rengeteg helyet foglal. Az ellipszis mellett a taposógép a másik kedvencem, ezért is örültem amikor megtaláltam ennek a kettőnek a kombinációját megvalósító Zipro Stepper-t.

Az ára 93.000 Ft-ról indult, én 96.000 Ft-ért vettem, aztán egy hét múlva felment 130.000 Ft-ra és azóta is nagyjából ennyibe kerül. Sajnos ezzel nincs mit kezdeni, mindennek megy fel az ára, viszont még így is jóval olcsóbb, mint egy normális ellipszis tréner. De lássuk, hogy milyen minőséget kapunk ennyi pénzért!

Teljes életnagyságban

Vásárlás / szállítás

Nézegettem a termékleírást, 35 kg az egész, mi az nekem? Hazahozom simán, nem kell futárra várni. Amikor meghallottam az eladó nyögéseit amint épp próbálta kirángatni egyedül a raktárból, kicsit elbizonytalanodtam. Hatalmas dobozzal jött vissza, erősen aggódni kezdtem, hogy be tudom e tenni az autóba. Egyáltalán, hogy fogom elvinni odáig?

Kifizettem, az eladó sok szerencsét kívánt a szállításhoz. Az autóm nagyjából 100 méterre volt a bejárattól, beletelt vagy 20 percbe mire elhúztam odáig a hatalmas, dögnehéz dobozt, ami közben kellemes súrlódó hangjával rám irányította az összes vásárló, az utcán pedig a járókelők figyelmét.

Összeszerelés / első benyomások

Nagyrészt összeszerelve érkezik, a forgórészekkel és a lendítőkerékkel nem kell foglalkozunk (egyelőre). A kapaszkodót, a computert, és a taposókat kell csak felszerelni, illetve a takaró műanyagokat. Első benyomások alapján nehéz és nagyon masszív szerkezet. Vagány a zöld minta a lendkeréken, az egész színvilága ütős. De az nem fér a fejembe, hogy a kapaszkodó részen miért nem tudták leköszörülni a hegesztési varratokat? Okádék módon néznek ki, és pont szem előtt vannak.

Hogy néz ez ki?

Az első használatok

Az első néhány nap folyamatos szereléssel telt. A csapágyak nem voltak beállítva, a csavar nem volt meghúzva, nyekergett, recsegett, és a kar több alkalommal leesett taposás közben. Próbáltam utána húzni, de hiába. Teljesen szét kellett szednem a hajtókart a forgáspontnál.

Sajnos a legkritikusabb résznél spóroltak az anyaggal. Golyóscsapágy helyett egyszerű műanyag siklócsapágyakon forog a hajtókar. Ráadásul a menetes része nem elég hosszú, épphogy elfér rajta az anya. A bal oldali kar nem illeszkedett a sínre, ezt nem tudtam máshogy megoldani, csak úgy, hogy betettem még egy alátétet a csapágy alá. Így viszont nem tudtam eléggé meghúzni a csavart, mert állandóan leugrott.

Bal oldalon a fémszínű plusz alátét

Ha nagyon meghúztam, akkor forgás közben felforrósodott, ha nem húztam meg eléggé, akkor leesett. Végül az alkatrészek közötti megfelelő zsírzással és menetrögzítő folyadékkal tudtam beállítani a megfelelő meghúzási nyomatékot.

Nem tudom, hogy minden darab így kerül e ki a gyárból, mindenesetre vicces, hogy ilyen szintű beavatkozásra van szükség a rendeltetésszerű használathoz. Amióta megcsináltam, azóta átlagosan heti 8 órát taposunk bele, 2 hónap alatt túl vagyunk 400 km-en, és még mindig tökéletes. Úgy látszik olyan, mint a régi szoci autók, össze kell rakni miután megvetted.

Napi használat

Amióta rendesen működik, imádjuk használni. A mozgástartománya optimális átmenetet képez az elliptikus tréner és a taposógép között. A lendítőkerék súlya 7 kg, ami kellő ellenállást biztosít a 8 fokozathoz. Elvileg 120 kg-ig terhelhető, de a korábban említett gyenge forgáspont miatt én 100 kg feletti testsúllyal nem kockáztatnám a rendszeres használatot.

A computert inkább hagyjuk

A computer inkább vicc kategória. Méri az időt, az összes megtett kilométert és elvileg a pulzust is, ha fogod az érzékelőt taposás közben. Próbálgattam a pulzusmérést, de nagyon sokáig kell markolni mire a valódihoz közeli pulzust mutat. Az órám szerint 135-ös pulzussal edzettem, az érzékelőt megmarkolva 80-ról szép lassan kezdett el felfelé számolni és valahol 130 és 140 között állt meg több perc után.

A telefontartó része praktikus, azt leszámítva, hogy a kijelző alját eltakarja. Ez mondjuk könnyen orvosolható, ha valamit a telefon alá teszel. A műanyag gyári kulacstartó egy ótvar, nulla, szemét. Vettem helyette egy rendes fémet, azóta ezzel sincs gond.

A gyári cserélve lett

A fokozatállító tárcsa pontosan reteszel, öröm tekergetni. A 8 fokozat között ténylegesen érezhető a különbség, kettesben pörgetsz, nyolcasban már csak lomhán tudod hajtani a gépet. Ez a része hibátlan.

A fokozatválasztó tárcsát nagyon eltalálták

Összegzés

A kezdeti nehézségeket leszámítva jó a gép. Masszív szerkezet, nagy sebességű pörgetés esetén sem billeg. Nem hangos, akár késő este, vagy kora reggeli órákban is nyugodtan használható, nem fogja a szomszéd ránk hívni a rendőrséget. Kis helyen elfér, panellakásba ideális, mi is ott használjuk. A kerekek segítségével könnyedén mozgatható.

Könnyen elérhető és tartható vele a kívánt pulzustartomány, teljes értékű kardió gép. Simán bírja a rendszeres, napi szintű használatot.

Leginkább olyannak ajánlanám aki nem retten meg egy kis szereléstől. Ha egyből nem is, de a forgáspont kialakításából eredően előbb vagy utóbb biztos, hogy hozzá kell nyúlni. Mondjuk nem nagy dolgokról van szó, egy villáskulcs és némi zsír kell csak hozzá.

Galéria