Elöljáróban annyit, hogy ez az írás a személyes tapasztalataimon alapszik, az én véleményemet tükrözi, ami nem biztos, hogy megegyezik pl. egy bringaboltos véleményével aki napi szinten benne van a szakmában.
Ha beírod a gugliba, hogy „kerékpár vásárlási tanácsok”, meg fogsz lepődni, ugyanis nem én vagyok az egyetlen akinek eszébe jutott egy ehhez hasonló írás megkreálása. Ha valamit nem találsz, guglizz!
Alapok
A kerékpározás nem olcsó sportág. Sok ember úgy indít, hogy van 30-40 ezer Ft-ja és kerékpárt szeretne venni. Elsősorban városban fogja használni, de azért bírja a terepet is, ne kelljen rá költeni és soha ne romoljon el. Ez a megközelítés nem rossz, csak a ráfordítandó összeg alacsony. Ha nulláról indulsz úgy, hogy, nincs se bringád, se sisakod, se ruhád, se lámpád, se pumpád, akkor azt szoktam mondani, hogy 150.000 Ft a legalja, ez alatt nem érdemes belevágni kivéve, ha használt kerékpárt veszel.
A márkák között egyre nagyobb a választék, szerencsére egyre több gyártó termékeit lehet itthon is megvásárolni. Ezek között elég nehéz lenne rangsort felállítani, nem lehet azt mondani, hogy egy Kellys rosszabb, mint egy Merida vagy egy Gepida csak azért, mert hasonló felszereltség mellett egy Gepida esetleg olcsóbb.
A kerékpár minőségét leginkább az alkatrészek minősége határozza meg. Az, hogy mi van a vázra matricázva nem sokat számít az alsó árkategóriában. Nem ritka, hogy a feltűnő alkatrészek adják el a bringát. Szokás pl. felső kategóriás váltóval szerelni belépő szintű kerékpárokat. Ennek az a hátránya, hogy ugyan ott villog az XT felirat a hátsó váltón, viszont a középcsapágy, kormánycsapágy, meg lehet, hogy lényegesen gyengébb minőséget képvisel, mint amit az árkategóriától elvárna az ember. Higgyetek nekem, a váltó számít legkevésbé mikor új bringát veszel. A legolcsóbb váltó is teljesen jól teszi a dolgát, csak kicsit lassabb és nehezebb, mint a komolyabb darabok. Inkább váltson lassabban, minthogy szétmenjen a középcsapágy, vagy eltörjön a hátsó kerék tengelye 500km után.
Hol vásároljunk?
Az utóbbi években egyre több hiper-szupermarket is belevágott a kerékpár bizniszbe. Bagóért árulnak kerékpárnak látszó tárgyakat, és sajnos rengetegen meg is veszik. Mint írtam a kerékpározás nem olcsó sport, egyszerűen van egy összeghatár ami alatt nem lehet jó minőségű, biztonságos kerékpárt összeszerelni. Egy alapszintű összteleszkópos kerékpár ára több százezer Ft-nál kezdődik, akkor gondolj bele milyen minőséget képviselhet az amit ennek töredékéért árulnak a Tesco-ban.
Amikor bejöttek ezek a gyalázatos minőséget képviselő szemetek, több botrányról is hallottam. Az új kerékpárokat szakszervizben kell üzembe helyezni a garancia érvényesítése végett. A szupermarketeknek nincs saját szervize, ezért leszerződtek külső szervizekkel, akik gyakran nem tudták olyan állapotba hozni ezeket a mérnöki csodákat, hogy biztonságosan lehessen használni, ezért felbontották szerződésüket az áruházláncokkal. Ezek után nem egyszer láttam, hogy a teszkós bringára kiírják, hogy az ár nem tartalmazza a beüzemelést, hanem azt a vásárlónak kell intéznie. Tehát megveszel mondjuk 30.000 Ft-ért egy bringát és elviszed saját kontóra beüzemeltetni. Csakhogy a legtöbb szerviz nem vállalja áruházi kerékpárok üzembe helyezését.
Ha ilyen helyen szándékozol kerékpárt vásárolni, ne is olvasd tovább ezt az írást.
Nagyobb sportáruházak is foglalkoznak kerékpár értékesítéssel, pl.: Decathlon, Hervis. Ez jobb választás, mint a Tesco és társai, mivel itt többnyire minőségi kerékpárokat árulnak. Az eladói és szerviz szaktudásban azonban nem lehetünk biztosak.
A legbiztosabb megoldás, ha kerékpár szaküzletben nézelődünk, ahol csak pár ember dolgozik beleértve a tulajdonost is. Ezek az emberek rajonganak a kerékpározásért és a szaktudásuk is naprakész. Kis boltban nyilván nem tartanak nagy készletet bringákból, de katalógusból is választhatunk amit meg tudnak rendelni nekünk. Nem ritkán a garancia feltétele, hogy 2-3 alkalommal vissza kell vinni a bringát ingyenes felülvizsgálatra. Új bringáknál ugyanis az első pár 100 km után szükséges lehet a váltó és a fékek után állítására a bowdenek nyúlása miatt.
Mire figyeljünk belépő szintű bringa vásárláskor?
Leginkább mindenre. Ha megvan, hogy milyen típusú és vázméretű kerékpárra van szükségünk, először nyilván a váz kinézete alapján fogunk szűrni. Ezt a részt nem kell nagyon ragozni, mivel olcsó bringát veszünk a váz feltehetően alumíniumból lesz (azért még acél is előfordul néha), és a hegesztések nem lesznek leköszörülve. A hegesztést robotok végzik, tehát észrevehető minőségi hibát nem fogunk találni. Inkább a festés épségét ellenőrizzük.
Ha megvannak a szóba jöhető típusok, tanulmányozzuk a kritikus részeket. Hátsó kerék és hajtókar. Ez a két alkatrész kapja talán a legnagyobb terhelést menet közben. Ha szimpla falú felnivel találkozunk, már régen rossz, válasszunk olyan típust ami dupla falúval van szerelve. A hátsó kerékagy felépítése lehet menetes vagy kazettás. A menetes rendszer olcsóbb, viszont kevésbé strapabíró, emiatt előfordulhat a tengely elferdülése vagy törése nagyobb terhelésnél. A javítása nem kerül sokba, de, ha eleve kazettás aggyal szerelt bringát választunk, elkerülhetjük ezt a rizikót.
A hajtóművel nehezebb dolgunk lesz, de azért a kialakításából látszik, hogy komoly darabról van e szó. A hajtómű forgásáról a középcsapágy gondoskodik. Több szabvány létezik, a legolcsóbb elfogadható megoldás a négyszögtengelyes. Ennél csak a hagyományos középcsapágy az olcsóbb, de, ha egy új bringát manapság ilyennel szerelnek, akkor jobb, ha tovább nézelődünk.
A hagyományos 1″ méretű menetes kormánycsapágyakat jobb elkerülni, inkább A-Headset rendszerűt válasszunk. Erősebb, modernebb, és a beállításához nincs szükség bazi nagy villáskulcsokra, csupán egyetlen imbuszkulcsra. Erre az alkatrészre különösen figyeljünk! Hátsó kerékagyat, vagy hajtóművet bármikor lehet cserélni, a kormánycsapágy azonban a váz fejcsövéhez igazodik. Ha váltani akarunk 1″ menetes kormánycsapágyról 1 1/8″ A-Headset rendszerre, akkor vagy azt vagy egy átalakítóval tudjuk megoldani, vagy vázat kell cserélnünk!
Összegezve az alapkövetelményeket egy belépő árszintű kerékpárnál: duplafalú felnik, kazettás hátsó kerékagy, négyszögtengelyes középcsapágy, A-Headset rendszerű kormánycsapágy. Ha ezek megvannak, csak akkor kezdjük el nézegetni a többi alkatrészt.
Ha megvan a kiszemelt darab, állítsuk be az ülés magasságát és üljünk rá, ellenőrizzük a vázméretet. Ha ez is stimmel, akkor mehet az üzembehelyezés.
Kerékpártípusok
A kerékpárok hivatalos kategorizálása egyre bonyolultabb, lassan ott tartunk, ha a váz valamelyik szöge 1-2 fokkal kisebb, mint egy másik típusnál, akkor azt már másik kategóriába sorolják. Maradjunk az alapvető kategóriáknál, ami a legtöbb átlagos felhasználót érint: Mountain bike, City bike, Fitness, Trekking, Országúti. A továbbiakban ezt az 5 típust fogom részletesen kifejteni.
City Bike
Mint a neve is mutatja, városi felhasználásra szánt jószágokról van szó. A felszereltsége gyárilag tartalmaz sárvédőt, csomagtartót, lámpákat, láncvédőt, kitámasztót, csengőt. 28″ méretű kerékkel szerelik és általában egysebességesek, vagy agyváltósok. A váz kialakítása az egyenesebb testtartást teszi lehetővé, hátfájósoknak ideális. A nyereg sem az a kimondott sportos fajta, inkább nagy és párnázott. Kényelmes, lassú haladásra, bevásárlásra tökéletes választás, azzal azonban számoljunk, hogy a rengeteg kiegészítő miatt a súlya nem éppen baráti.
Moutain bike
Talán a legelterjedtebb típus, mely elsősorban terepre lett kitalálva, de manapság olyan széles a gumi és- alkatrész választék, hogy aszfalton is kényelmesen használható. Háromféle kerékméretből választhatunk, 26″, 27,5″ illetve a kevésbé elterjedt 29″. A váz anyaga alumínium (kivéve a versenyzői célra szánt daraboknál). Ma már nem árulnak MTB-t teleszkóp nélkül. A legolcsóbb típusoknál a teleszkóp inkább csak plusz teher a bringán, mint hasznos alkatrész. A drágább típusokat tárcsafékkel szerelik, melyből létezik bowdenes és hidraulikus. A tárcsafék valamivel komolyabb fékhatást eredményez, mint a V-fék, de igazi előnye, hogy kevésbé érzékeny az időjárásra, mint az abroncsfékek. Ez különösen igaz a hidraulikus változatra, ahol a fékfolyadék egy zárt csőben nyomódik össze, ezáltal nem tud elkoszolódni, eltömődni. Itt az egyetlen karbantartási művelet a fékrendszer légtelenítése, melyet időről időre el kell végezni.
Fitness
Az országúti és trekking gépek közé szokták elhelyezni. Leegyszerűsítve egyenes kormányos országútiról van szó. Általában azok választják akik szeretnek száguldani, de kényelmetlennek tartják a kos kormányt.
Országúti
Régen egyszerűen csak versenykerékpárnak hívták. Minden a sebességre és merevségre van kihegyezve. Kőkeményre fújható virsligumik, hártyavékony váz, kos kormány, elöl hatalmas lánctányér. Városi közlekedésre nem igazán alkalmas.
Trekking
Túrázásra találták ki, a legtöbb modell csomagtartóval, sárvédővel és lámpával van szerelve. Városi bringásoknak lehet jó választás, akik hétvégén sokat járnak hosszabb csomagos túrákra, de nem akarnak emiatt két kerékpárt fenntartani.
Össztelós hardcore gépek – Freeride / Downhill
Kinézetük inkább crossmotorra hasonlít. Kőkemény zúzásra lettek kitalálva, hegyről lefelé kötött vagy szabad pályán. A teleszkópok rugóútja jóval nagyobb, mint a sima Cross Country bringáknál, ezáltal nagyobb egyenetlenségeket is képesek kimozogni. Hidraulikus fékkel vannak szerelve és a féktárcsák átmérője is nagyobb.
Galéria
